Kedves Író Cimboráim!
Pénteki Szöszölős-estünk vége felé, mintegy másfél órányi meseolvasás, -hallgatás és zeneszó után már kellemesen elpilledtünk mindannyian, így nem éreztem alkalmasnak az időt (sem magamat), hogy hosszabban szóljak hozzátok. De legalább szinte mindegyikőtökkel tudtam személyesen néhány szót váltani és elmondhattam, mennyire sokat adott nekem a veletek való közös alkotás.
Most hadd meséljem el, milyen kellemes meglepetések értek Veletek kapcsolatban az elmúlt bő fél év során:
Első: 2017 őszén indítottam el a Miaszösz honlap mesetárát és már előre igencsak gondolkodtam, mi módon kezdhetném el színvonalas, számunkra készülő mesékkel megtölteni. Amikor Majoros Nórának felvetettem az ötletet, hogy az Író Cimborákat bevonhatnánk az alkotásba, néhány levélváltás után, július végén (!) már alakult a gondolat, hogyan is lehet ezt kivitelezni. Mészöly Ági, köszönöm az Te nyitottságodat is, veled együtt ötlöttük ki a közös alkotásnak azt a variációját, amelyet mindenki örömmel fogadott.
Második: következő örömöm az a nagy lelkesedés volt, amellyel Ti, kedves cimborák, a felvetést fogadtátok. Sitty-s(l)utty jelentkeztetek a felhívásra, éppen annyian, amennyi meséhez kapcsolódó munkát előzőleg ép (?) ésszel kivitelezhetőnek tartottam. Korábban, az Író Cimborák születésnapi felhívására óvodásoktól és iskolásoktól érkezett mesecímekből közösen válogattunk és ezek lettek az új Miaszösz mesék témái.
Már ősszel elkezdtek szállingózni hozzám kész meséitek, öröm volt újra meg újra elolvasni őket, én pedig törhettem a fejem, melyikhez milyen Miaszöszt találjak ki. A karácsonyi hajtás során valamiképpen el is készült az első három meséhez 3-3 figura, de még csak ezután jött a java!
Harmadik: ezév kezdetén, két hónap alatt 45 új figurát készítettem el az Író Cimborás mesékhez. Másra nem is igen futotta erőmből, időmből ezalatt. Ahogy teltek a hetek, egyre púposabb lett a kosár. Meglehetősen nagy kihívás volt számomra és magam is meglepődtem, hogy sikerült! Heti szinten 2-3 új Miaszöszt kellett kitalálnom, megterveznem és három példányban megvarrnom. Nem egy meséhez nem is három egyformát, hanem éppenséggel három különbözőt. Bizton állíthatom, ezután sokkal könnyebben vállalkozom rá, hogy új fába vágjam a fejszémet. Fafa, a fafaragó medvebocs elszántságával és makacs kitartásával.
+ 1: Ráadás örömöm pedig éppen ebben rejlik: még hetekig, hónapokig fogom úgy érezni, itt vagytok velem alkotás közben. Sokszor eszembe ugrik egy-egy mesétek részlete, levélváltásuk, kedves és örömteli szavaitok, kacagós rácsodálkozások, amikor többetekkel rájöttünk, hiszen minket összefűznek valamiféle szálak. Öröm volt veletek találkozni személyesen is és azonosítani mindegyikőtöket a fotók alapján, melyeket már jól ismertem, hiszen korábban a honlapon is közöltem rólatok.
Köszönök mindent, csodás érzés volt kapcsolódni egy érzelmileg és szellemileg egyaránt pezsgő csapathoz!
Szeretettel: Dorka
u.i.: Annyira jó ez a csapatkép! Szeretem, hogy nem sikerült beállnunk, azaz alig-alig. A fiúk nem bírják abbahagyni a beszélgetést; Nagy Izabella, a Beszélő ló szerzője szeretettel mutogatja Tibi nevű lovacskáját (ó, minő felemelő érzés: külön szívbizsergető, hogy többen is lecsaptatok az ajándékba készült Miaszöszötök dublőrjére is!); néhányan jól nevelten figyeljük a mindjárt rebbenő madárkát, mások pedig éppenséggel viccelődnek. Pont így volt jó veletek lenni!