Tóth Ágnes Varázslovacskája olyan kedves volt nekem rögtön első olvasásra, hogy azonnal elhatároztam, ehhez a vershez kispárnák készülnek. Pedig egyáltalán nem is szoktam párnákat készíteni.
Akik követitek bejegyzéseinket az Író Cimborákkal, tudjátok, hogy ennek a sorozatnak az alapját gyerekek adják: a cimborák tavaly, ötéves fennállásuk alkalmából témabörze pályázatot hirdettek, melyre temérdek izgalmas mesecím érkezett különféle irányokból. Abban egyeznek csupán, hogy minden egyes cím gyerekfejből kipattant ötlet.
Ezekből a címekből válogattunk össze egy csokorra valót ősszel, és ezekhez készültek el a mesék, versek. Jómagam minden egyes meséhez készítek három Miaszöszt: egyet a címadó gyermek, egyet a szerző, egyet pedig a Két Egér könyvesbolt számára.
Most tehát három párna vár műhelyemben három gazdát, akik reményeim szerint majd gyakran felpattannak rájuk és messzire vágtatnak lélekben, gondolatban!
Ismerjétek meg az egyik várományos gazdát, a Varázslovacska szerzőjét:
A Varázslovacska témára, amit Kadarkútról Viktória és Zsófia közös ötletként küldött nekünk, felragyogott a szemem és nagyot dobbant a szívem. Hogy miért? Mert gyermekkoromban volt egy aranyos bársony lovacskám, amit emlékbe kaptam a legjobb barátomtól, Gyurikától, aki más országba költözött a szüleivel, s hogy el ne felejtsem őt, nekem adta legkedvesebb játékát, közölve, hogy az egy varázslovacska, s ha felülök rá, akkor elrepít majd hozzá. És én, amikor nagyon vágytam a barátom után, képzeletben felültem a varázslovacskára és az vágtatott velem Gyurikához, szélben lobogó sörénnyel, vadvirágos réteken át. Hát ennek hatására született meg az alábbi versem. Fogadjátok szeretettel és ne felejtsétek el, hogy ti is felülhettek képzeletben a varázslovacskára és ha erősen akarjátok, elvisz benneteket oda ahová vágytok.
Tóth Ágnes újságíró, prózaíró, költő vagyok. Romániában, Nagyváradon születtem, azóta itt élek. 1990-től a Bihari Napló napilap riportere, szerkesztője. 1994-től 2003-ig a Duna televízió váradi tudósítója voltam. 16 könyvem jelent meg: gyermekversek, novellák, regények, humoreszkek. Megzenésített gyermekverseimet a Macskadomb CD-n adták ki 2012-ben. Csupabohócok zenés ifjúsági darabomat 1997-ben mutatta be a váradi bábszínház magyar és román társulata. Legfrissebb műveim: Pokol az emeleten, regény, Az út elvisz valahová – novellák, ABC parádé, gyermekeversek -Várad kiadó 2016. A halál katlanában, háborús kisregény, 2017 Holnap Kulturális Egyesület, Várad.
És ha már a gyermekversek birodalmában járunk, elárulom, hogy a gyermekeknek írok a legszívesebben, mert ők állnak legközelebb a szívemhez, azért, mert olyan szép, kalandos és hosszú gyermekkorom volt, ami úgy érzem, még ma sem ért véget.
Hét gyermekverskötetem témáit régi és új élményeimből merítettem, de legtöbb versemet gyermekeim, majd Virág unokám gondolatai, kérdései, véleményei ihlették, az őket körülölelő világról. Az emberekről, állatokról, tárgyakról, a természetről, az évszakokról, a hétköznapokról és ünnepekről, a jó és a rossz fogalmáról, az emberi butaságról. Rácsodálkozások ezek a költemények a mesékre és a valóságra, válaszok sok kis miértre és titokra. Igyekszem úgy fogalmazni, hogy tükrözzék a magyar nyelv játékosságát, sokszínűségét és szépségét, gyarapítsák a gyerekek szókincsét, növeljék fantáziájukat, és nevelő jellegűek is legyenek. Tudom, hogy a kisgyermek egyfajta álomvilágban él, fantáziájával uralni tudja az őt körülölelő világot és boldog benne. Ha pedig olvasással fejleszti fantáziáját, képzelete felnőtt korában is képes lesz megszépíteni a legszürkébb hétköznapokat is. Tóth Ágnes.