Lugosi Kincső (9 éves) – az alsós kategória egyik különdíjasa
MIASZÖSZ AZ ISKOLÁBAN
… És akkor előbújt a Miaszösz, a Cicamama, kicsinyével. Lili ijedten és csodálkozva nézett a táskájára. Eszébe jutott a mai reggel. Nem szeretett iskolába járni. Különösen a matekórákon izgult. De ma reggel azt mondta az anyukája:
– Lili, ne szomorkodj, elviszed Cicamamát! Berakom a táskádba, s majd ő vigyáz rád.
– Rendben – mondta szipogva Lili.
Mikor kibújt a cica a táskából, félt, hogy a többiek kinevetik. Még gondolkodni sem volt ideje, Cicamama máris az asztalra ugrott. Közben folyt a rém unalmas matekóra. A tanárnő a táblánál feladatokat írt. Lili egyáltalán nem figyelt, de Kati néni épp őt szólította fel:
– Lili, mondd meg a megoldást! – mutatott egy szorzásra.
– Ki? Én? – kérdezte ijedten Lili.
Ránézett a cicájára, s mintha megsúgta volna, tudta a helyes választ.
– A megoldás: 1932.
– Rendben, ügyes vagy.
Cicamama ekkor kiabálni kezdett:
– Gyertek elő! Gyertek elő!
Erre mindenféle állatok bújtak ki a táskákból. Egerek, rókák, koalák, cicák, zebrák, borzok…
A tanító néni nagyon csodálkozott, hogy mi ez a sok állat az osztályban. Felkiáltott:
– Hát ez meg MI A SZÖSZ???
A gyerekek is meglepetten nézték, ahogy kis kedvenceik életre kelnek és sorakoznak. Mindegyik kis állat mondott magáról valamit.
– Én Cicamama vagyok, és Lilihez tartozom, sok ideje velem alszik. Ezen napon én vigyázok rá az iskolában is.
– Én Mici vagyok, Zsuzsi egérkéje.
És sorra bemutatkoztak a többiek.
A gyerekek megkönnyebbülten néztek össze:
– Neked is van? Azt hittem, csak nekem, s majd kicsúfoltok miatta…
– Én is ezért nem mertem elővenni a táskámból…
Kati néni döbbenten pislogott a szemüvege mögül, alig tudott megszólalni:
– Milyen nap van ma, hogy a kedvenceitek életre keltek?
– Valami varázslat lehet, Kati néni!
– Ha már így alakult, akkor hagyjuk a matematikát, tartsunk helyette mese délelőttöt!
Mindenki elmesélte a kedvenc állata történetét. Nagyokat nevettek, beszélgettek. Nagyon jól érezték magukat. Mikor kicsengettek az utolsó óráról is, a gyerekek boldogan mentek haza.
Lili otthon elmesélte anyukájának, mekkora szerencsét hozott neki Cicamama. Ezen túl a gyerekek minden nap elvitték kedvenceiket az iskolába, és a szünetekben velük játszottak. Lili sem izgult többé reggelente, mert tudta, hogy a táskája mélyén ott lapul Miaszösz Cicamama, és ha szükség van rá, életre kel, hogy segítsen neki…